ÓRASZÁMOK

Milyen óraszámok mellett folytatnak nyelvoktatást a minőségi nyelvi szolgáltatók?

Mivel számos olyan nyelvi szolgáltató van, aki csak részképzést biztosít, ezért először is érdemes tisztában lenni azzal, hogy azok a minőségi nyelvi szolgáltatók, akiknek a képzése a teljes kompetenciaszinre és minden nyelvi szintre kiterjed, milyen óraszámok mellett dolgoznak. A modulok száma és az egyes modulok óraszámai szolgáltatónként eltér, de ha az akkreditált nyelvvizsga szintekig a teljes óraszámokat nézzük, akkor a minőségi nyelvi szolgáltatók az alábbi megszokott óraszám-keretek mellett dolgoznak:

Kezdő szintről:

B1 Alapfokig:                    kb. 250-350 óra
B2 Középfokig:                 kb. 500-650 óra
C1 Felsőfokig:                  kb. 750-950 óra
Nyelvvizsgára felkészítés kb. 30-60 óra.

Ezek az óraszámok a tanárral eltöltött kontaktórákat jelentik. Ezenfelül a tanulónak még számolnia kell az otthoni felkészüléssel is!


Milyen óraszámok mellett folyik az oktatás az INTELLECT Kurzusprogramok keretén belül?

A fenti óraszámokhoz képest a kontaktórák számát és az összes óraszámot nézve is az INTELLECT Kurzusprogramok a minőség megtartása mellett jelentősen, kb. 35 / 45 / 55 %-kal kevesebb (!) óraszámmal teszik lehetővé a tanulók számára, hogy elérjék idegen nyelvi céljaikat (bővebben: MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS menüpontban leírtak).

 

Heti óraszám:                                 2 x 45' + otthoni felkészülés

Óraszám naptári évben:               12 x 8 óra = 96 óra

Szünetek:                                        a tanár által meghirdetett, éves szinten összesen néhány hét oktatási szünet

A kurzusprogramok időtartama:  3 + 1 év 

 

Milyen típusú órák vannak az INTELLECT Kurzusprogramok keretén belül?

Az oktatás minden héten a tanuló és a tanár közös, illetve önálló munkájából tevődik össze az alábbiak szerint:

● Kontaktórák: Tanári tréningóra + Nyelvi laboróra
● A tanuló otthoni felkészülése
● A tanár javító, ellenőrző és értékelő munkája

 

Mennyi kontaktórára van szüksége a tanulónak, ha az eddigi idegen nyelvi tanulmányai során csak passzív tudásra tett szert? 

Amennyiben hiányzik a tanuló idegennyelv-tudásából az aktív tudás, akkor a teljes előírt óraszám-keretre szüksége van. Idegennyelv-elsajátítás során számos tanuló azért kénytelen újrakezdőként ismételten az elejéről nekiállni a nyelvtanulásnak, mert a korábbi tanulmányaik alkalmával a tananyag nem lett kellő mélységben elsajátítva. A szóbeli készségekhez elengedhetetlenül szükség van az aktív tudásra (bővebben: MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS menüpontban leírtak).

 

Mennyi kontaktórára van szüksége a tanulónak, ha korábban gyermekoktatásban vett részt?

A gyermekoktatásból érkező tanulóknak a teljes előírt óraszám-keretre szükségük van. A gyermekeknek tartott idegen nyelvi órák a tanulók korához igazodva eltérő célt szolgálnak, mint a szisztematikusan felépített nyelvtanfolyamok. A gyermekoktatásban részt vevő nyelvoktatók elsősorban általános nyelvérzékfejlesztő órákat tartanak (bővebben: NYELVI SZINTEK menüpontban leírtak).

 

Mennyi kontaktórára van szüksége a tanulónak, ha csak a szóbeli készségét szeretné fejleszteni?

A szóbeli készség fejlesztéséhez szükség van a 2 nyelvi alapra és a 4 nyelvi készség közül 2-re. Tehát, a 6 részterültből már 4 részterületre eleve szükség van a szóbeli készség fejlesztéséhez is, így a szóbeli készség fejlesztése jelentős részt köt le a teljes óraszám-keretből. Az INTELLECT Kurzusprogramok úgy lettek felépítve, hogy a kontaktórán a szóbeli készségek fejlesztése teszi ki az órák 85%-át. Az íráskészség fejlesztése pedig túlnyomó részt a házi feladatokon keresztül valósul meg. Az íráskészség azonban egy lépcsőfokot jelent a szóbeli készség eléréséhez, ugyanis előbb írásban történik a trénigezés, mert ott még több ideje van a tanulónak gondolkodni, majd azt követően jön a szóbeli tréningezés, amikor már megfelelő reakcióidővel tud dolgozni. Tehát, a szóbeli készség a készségek csúcsaként fogható fel, és ebben a tekintetben a szóbeli készséghez vezető lépcsőfokok nem iktathatóak ki az oktatásból. Ezért a készségek fejlesztése párhuzamosan történik, azzal a végeredménnyel, hogy a tanuló az aktív tudásig, tehát a szóbeli készségig is eljut. Mindebből az következik, hogy a tanulónak a teljes előírt óraszám-keretre szüksége van, és az oktatás összességében mind a négy készség fejlesztésére kiterjed.

Amennyiben a tanuló már rendelkezik beszámítható aktív szóbeli tudással, a szintfelmérő alapján becsatlakozó szintről indul, és tanulmányait a fent leírtaknak megfelelően folytatja.

 

Mennyi kontaktórára van szüksége a tanulónak, ha a nyelvvizsga egyik fele (szóbeli vagy írásbeli) már sikerült, és a hiányzó vizsgarészből szeretne sikeres vizsgát letenni?

Az ilyen tanulónak a helyzete egyáltalán nem egyszerű. Ugyanis legtöbbször azért keresnek fel, mert a hiányzó vizsgarészt sokadjára sem tudják teljesíteni. E mögött azonban komoly probléma húzódhat meg.

Alapjában véve két ok miatt szokott előfordulni, hogy a nyelvvizsga egyik részét a vizsgázónak nem sikerül letennie. Az egyik, hogy bár a tanuló rendelkezik a szintnek megfelelő nyelvtudással, de vizsgahelyzetben alulteljesített. Ebben az esetben, különösebb felkészülés nélkül, ha a következő nyelvvizsga-időpontban elmegy vizsgázni, sikerül a nyelvvizsga hiányzó részét is teljesítenie. Ilyen eset még a legjobb tanári felkészítés mellett is előfordulhat.

A másik ok, ami már súlyos probléma, hogy a nyelvvizsga egyik része úgy sikerült, hogy valójában nem rendelkezik még a szükséges nyelvtudással. Ez azért fordulhatott elő, mert sajnálatos módon a nyelvvizsgák nem minden esetben mérik jól a tudást. Tipikus példa erre, amikor különösebb szóbeli nyelvtudás nélkül, más által a szintkövetelménynek megfelelően megfogalmazott tételt tanul be a tanuló folyékonyra, és ezáltal sikeres szóbeli vizsgát tesz. Ilyen trükkre azonban az írásbeli készség esetében nem volt lehetősége. A tanulónak azonban azzal mindenképp tisztában kell lennie, hogy ez nem egyenlő a szintnek megfelelő szóbeli készséggel. A meglátásom az, hogy A/1-es és A/2-es tudásszint mellett ilyen típusú felkészülésekkel özönlenek a tanulók nyelvvizsgára, mely mögött elsődleges okként az húzódik meg, hogy a valódi vizsgakövetelményekkel nincsenek tisztában.

A tanuló valós tudásszintjétől függően ilyenkor általában a teljes óraszám-keret minimum felére vagy 3/4-re, a legrosszabb esetben pedig a teljes óraszám-keretre szüksége van, hogy megszerezze a szintkövetelménynek megfelelő nyelvtudását. Amikor ilyen eset fordul elő, a tanuló valójában felesleges kudarcélményeknek van kitéve, hiszen a hiányos ismeretei miatt a vizsga másik része sorozatban nem sikerül, és emellett, ha valóban használható szóbeli tudásra akar szert tenni, akkor azt a készséget is még el kell sajátítania, amiről valójában már bizonyítvánnyal rendelkezik. Elszomorít, hogy nem kevés ilyen esettel találkozom.

Amennyiben a tanulónak a nyelvvizsga írásbeli részét sikerült teljesítenie és a szóbeli része van még hátra, ott általában jóval kevesebb kiegészítő órára van szüksége.

Az ilyen és hasonló problémák elkerülése érdekében tanácsos a tanulónak olyan nyelvi szolgáltatót választania, aki párhuzamosan fejleszti a készségeket, és ezáltal a teljes kompetenciaszintnek megfelelő tudásra tehet szert. Fontos, hogy olyan felkészítő tanárt válasszon, aki valóban ismeri az akkreditált nyelvvizsgaszintek követelményeit, és helyesen tudja felmérni a tanuló tudását, és biztosítja, hogy a tanuló vizsgaérett állapotban próbálja meg letenni nyelvvizsgáját, és a tudásának megfelelő szinten kidolgozott tételekkel javítsa esélyét a nyelvvizsgán. A tanulónak ezenfelül időben kell gondoskodnia nyelvtudásának megszerzéséről, mert legtöbbször az idő szorítása miatti kényszer következtében hoz elhamarkodott döntést a nyelvvizsga időpontját illetően. Amikor a nyelvtanuló nyelvvizsga letételét tűzi ki célul, akkor azt tegye úgy, hogy a rövid távú célok mellett a hosszú távú célokat is kitűzi maga elé. Hiszen egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal megszerezheti a szükséges pluszpontot a felvételihez, vagy kézhez veheti a diplomáját, de emellett ne feledkezzen meg arról, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvány elsődleges célja annak a tudásnak az igazolása, amely biztosítja a sikeres helytállást az életben adódó megpróbáltatások idején. Amennyiben idegen nyelvi tanulmányai során ez utóbbit is szem előtt tartja, akkor a hozzáállása már nem lesz akadálya annak, hogy ezt a szép és nemes célt elérje.